Shotokan, mint a karate egyik v�llfaja.

�n a karat�nak ezt az �g�t �z�m imm�ron 7 �ve.

Versenyz�je vagyok a Hinode Karate Klub Se -nek.  

Mesterem: -Hajnal Mikl�s (4 dan)

    Tov�bbi edz�k: -Schneider Zsuzsanna (2 dan)

             -Fics�r Enk� (1 dan)

�n most 4kyu-s vagyok ami azt jelenti hogy k�k �vem �s rajta k�t feh�r cs�kom van.

Klubbunk a JKA karate sz�vets�g tagja (Jap�n Karate Sz�vets�g)

A Shotokan alap�t�ja: Gichin Funakosi (1868-1957) volt.

A Shotokan jelent�se:

Gichin Funakoshi az �ltala kidolgozott rendszert mindig is csak karate-do-nak h�vta, az id�k sor�n azonban annyian megv�ltoztatt�k, annyi �j st�lus keletkezett, hogy m�ra teljesen elfogadott� lett a shotokan mint st�lusn�v is (Az els� edz�termet a mester beceneve ut�n "Shoto" iskol�j�nak Shoto-kan-nak nevezt�k el. Innen ered a k�s�bbi Shotokan Karate elnevez�s megk�l�nb�ztet�s�l m�s st�lusokt�l).

A Shotokan karate kialakul�sa:
Az alap�t� mester, Gichin Funakoshi 1869-ben sz�letett Shuriban. A kor legnagyobb mestereit�l tanulta - akkor m�g titokban, �jszak�nk�nt - a k�zd�m�v�szet alapjait, elsaj�t�totta az Okinawa-te k�t ir�nyzat�t, a Shuri-te-t �s a Naha-te-t. Az �vsz�zadokon kereszt�l finom�tott Okinawa-te technik�it Funakoshi elemezte, rendszerezte majd az �tfed�sekt�l megtiszt�tva egys�ges �g�ssz� form�lta Karate-do n�ven.

Funakoshi az 1900 �vekt�l kezdve oktatta is az �ltala karat�nak nevezet harcm�v�szetet Okinaw�n, ahol ekkor m�r nem volt tiltott a k�zd�m�v�szetek gyakorl�sa. A jap�n-okinawai viszony fokozatosan konszolid�l�dott, �s Jap�nban is ismertt� v�lt a karate. Ennek eredm�nyek�nt 1915-ben Funakoshi mester megh�v�st kapott, hogy mutassa be rendszer�t Kyot�ban a Butokuden csarnokban. A sikeres bemutat� eredm�nyek�ppen 1922-ben a Jap�n Oktat�s�gyi Miniszt�rium megh�vta a mestert az Els� Nemzeti Sportki�ll�t�sra Toki�ba. Itt a nagyobb nyilv�noss�g el�tt tartott bemutat� eredm�nyek�ppen megh�v�sokkal �rasztott�k el az okinawai mestert.

�gy ker�lt Funakoshi mester Jap�nba, ahol tanfolyamok sor�t tartotta a nagyobb v�rosok egyetemein �s a hadseregben. Ett�l a sz�m�that� a karate gyors terjed�se Jap�nban. Toki�ban a judo k�zpontj�nak a Budokannak tan�ra volt, majd lehet�s�ge ny�lt egy saj�t dojo nyit�s�ra.

Funakoshi a maga idej�ben m�g nem nevezte az �ltala kidolgozott harcm�v�szetet Shotokannak csak egyszer�en karate-donak, ez csak a k�s�bbiekben alakult ki. 1929-ben a mester javaslata alapj�n az eredeti k�nai "kara" �r�sjelet v�ltoztass�k meg, az elfogadott �j kanji a ma is ismert jel �s jelent�se �res. Ennek a sz�nak Zen-buddhista �rtelmez�st adott felfog�s�nak h�en: "�ress� tenni magad, hogy be tudd fogadni a tan�t�st."

1935-ben megjelent a Karate-do kyohan c�m� k�nyve, ekkor m�r egy �lland� k�zpontban dolgozott a mester �s rendszeresen k�pezte az iskol�j�t tov�bb �ltet� instruktorokat.

A m�r kezdetben sem egys�ges karate a harmincas �vekt�l kezdve t�bb �n�ll� st�lusir�nyzatra bomlott. A legjelent�sebbek k�z�l�k a Shito-ryu, a Goju-ryu, a Wado-ryu �s a Kyokushinkai.

A klasszikus Shotokan st�lus Funakoshi ir�ny�t�sa alatt fejl�d�tt tov�bb, a mester id�s kor�ban is akt�van dolgozott. Munk�ss�ga sor�n v�gig arra t�rekedett, hogy m�ve az � szellem�ben �ljen tov�bb, soha nem akarta a karat�t versenysportt� fejleszteni a gyakorlatokat a jellemfejleszt�s eszk�z�nek tekintette. A Karate-do szellemi �tj�t hangs�lyozta, �lete v�g�n intette tan�tv�nyait a t�ls�gosan kumite szeml�let� edz�sm�dokt�l. � maga a kat�t tartotta a legfontosabbnak, b�r rendsze-r�ben egyenl� s�llyal szerepelt a kata a kihon �s a kumite.

A karate az id�k sor�n folyamatosan fejl�d�tt. A harmincas �vekben m�g alig tartalmazott a k�ztechnik�kon k�v�l r�g�sokat is a rendszer, az alap�t� fia volt az, aki bevezette a k�r�ves r�g�sokat �s m�s l�btechnik�kat. A k�s�bbi mesterek is b�v�tett�k a karate mozg�sanyag�t �s technik�it. (Nakayama, Kanazawa, Nishijama, Asai �s Kase mesterek).

A II. Vil�gh�bor�ban elszenvedett veres�g alapvet�en megrend�tette a jap�n t�rsadalmat, ez term�szetesen hatott a karat�ra is. A mesterek k�z�l t�bben meghaltak a h�bor�ban �s az addigi hierarchia is megbomlott. A karate �jj��leszt�se c�lj�b�l 1948-ban a vezet� mesterek �sszefog�s�val megalakult a Jap�n Karate Sz�vets�g (JKA), amely szakmai ir�ny�t�st biztos�t a vil�g karate szervezetei sz�m�ra. Els� vezet� instruktora Gichin Funakoshi volt, majd fia Yoshitaka Funakoshi k�vette �t. Ezut�n Masatoshi Nakayama vette �t az ir�ny�t�st, hal�la ut�n a vezet� instruktori posztot nem t�lt�tt�k be, hanem a mesterek egy csoportja ir�ny�tja a szervezetet.

A JKA megalakul�sa ut�n indult el a karate vil�gm�ret� terjed�se. A JKA �ltal kik�pzett, legend�s h�r� instruktorok el�sz�r Hawai-on majd az USA-ban oktattak, k�s�bb jutottak el Eur�p�ba. Ma m�r a vil�g majd minden nagyobb orsz�g�ban �l �s tan�t JKA instruktor.
Az alap�t� hal�la ut�n ker�lt sor az els� verseny megrendez�s�re, majd egyre szervezettebb� v�lva ma m�r rendszeresen rendeznek kontinens �s vil�gbajnoks�gokat.

A st�lus jellegzetess�gei
A karate olyan "pusztakezes" �nv�delmi rendszer, melynek az alap�t� elk�pzel�sei szerinti c�lja els�sorban a technik�k gyakorl�sa �ltali szem�lyis�gfejleszt�s, jellemform�l�s. Csak ezen t�lmen�en sz�m�tanak a technikai �s praktikus k�zdelmi elemek, melyek az �t�sek (tsuki), a csap�sok (uchi), a r�g�sok (keri) �s ezek v�d�sei (uke-waza) �ltal jelentkeznek. Az ezek �ltal el�rhet� eredm�nyek a karate-do gyakorl�sa sor�n csak m�sodlagosak lehetnek.

A karat�t megel�z� korokat id�z� �s a shotokan fejl�d�s�re meghat�roz� hat�ssal b�r� elv �s kifejez�s az ikken hissatsu , mely tal�n a legjobban t�m�r�ti �s fejezi ki a karate l�nyeg�t, �s egyben a karate technik�k fejl�d�s�t legink�bb determin�lja. Az " egy �t�ssel �lni " elve ugyan szerencs�re ma m�r sehol nem alkalmazott, ma m�r csak jelk�pes, azonban a kifejez�s �ltal sugallt hozz��ll�s, szellemi megk�zel�t�s, a m�g�tte rejl� tartalmi k�vetelm�nyek �titatj�k a mai karate teljes eg�sz�t.

A fenti elv elv�rja k�vet�j�t�l, alkalmaz�j�t�l, hogy teljes odaad�ssal, teljes figyelemmel �s koncentr�ci�val, egy�ttal a maxim�lis er� �s technikai koncentr�ci�val vegyen r�szt a k�zdelemben. Ugyanez a k�r�ltekint�s v�rhat� el az ellenf�llel kapcsolatos helyzetfelm�r�sben, a k�r�lm�nyek m�rlegel�s�ben is.

Arr�l az egy, meg nem ism�telhet� lehet�s�gr�l sz�l, melyet, ha kihaszn�l az ember, akkor gy�ztesen ker�l ki a k�zdelemb�l. M�g, ha nem �l a lehet�s�ggel, ha nem ragadja meg az alkalmat, akkor j�v�tehetetlen hib�t k�vet el, meg nem ism�telhet�, soha vissza nem t�r� alkalmat szalaszt el. Ett�l egyszeri, egyben megism�telhetetlen a pillanat, ett�l meghat�roz� a felel�ss�g az adott helyzetben. A kifejez�s a m�ltban k�nnyen a hal�lt jelentette, m�g ma "csak" a veres�get, a kudarcot, az eredm�nytelens�get.

Ez jellemzi a mai shotokan karate versenyszab�lyait (a kata �s a kumite versenyszab�lyokat egyar�nt), valamint az egyes technik�kat is. �s ugyancsak ez a megk�zel�t�s az elv�rhat� a mindennapi gyakorl�s sor�n.
Ennek az elvnek egy karate technika akkor felel meg, ha t�rekszik a maxim�lis hat�s el�r�s�re az adott pillanatban, helyzetben.